
Haffner Orsolya vagyok.
Gyerekként naplók egész sorát írtam tele, később pedig a könyvek lettek az állandó társaim. Ma már én is történeteket írok: regényeket és novellákat.
Az olvasásban mindig azt szerettem, hogy minden oldalon valami ismeretlen vár. Íróként ugyanez a kíváncsiság hajt: vajon mi történik, ha egy titok napvilágra kerül, vagy valaki olyan döntést hoz, amire senki sem számít?
Amikor a szereplők közbeszólnak
Amikor nekikezdek egy történetnek, többnyire tudom, honnan indulok, de a végét nem mindig látom. Előfordul, hogy egy szereplő egyszer csak közbeszól: „Várj, én ezt másképp csinálnám!” Ilyenkor figyelek és gondolkodom. A legjobb pillanatok közé tartozik, amikor írás közben engem is meglep egy fordulat.
A regényeimben családi történetek, rejtélyek és váratlan történések kapcsolódnak össze. A novelláim között viszont akad humoros, megható és egészen hétköznapi is. Külön öröm, ha az olvasó a könyv befejezése után még egy darabig a szereplőkön gondolkodik.
És amikor nem írok?
Szívesen sütök, úszom, és elégedettséggel számolom a leúszott métereket. A családommal és a barátaimmal töltött idő, a természet és az utazások mindig feltöltenek, gyakran új ötleteket adva.
Szeretettel nyújtom át a történeteimet. Örömteli perceket!

